Pesterzsébet, 1928. december 10.–2009. július 20.

Apja géplakatos volt. 1943-tól a Dial Telefongyárban telefonműszerész tanonc 1944. végéig. 1945. januárban belépett a KIMSZ Pestszenterzsébeti szervezetébe, tagja lett a Magyar Kommunista Pártnak, a MADISZ-nak vezetőségi tagja, majd 1945 nyarán vezetőképző iskolát végzett. 1945 végétől 1946 márciusáig bányász volt, majd MADISZ oktatási felelős, elvégzett egy háromhetes pártiskolát. 1947-1948-ban a SZIT pesterzsébeti városi nevelési felelőse, majd titkára, 1948. novemberben a SZIT központi iskolán előadó. 1949. márciusban lett a SZIT, majd a MINSZ agitációs és propaganda ifjúsági-vezetőképző irányítója. 1949. októberben egyéves pártiskolára küldték, majd tanulmányai befejezése után a DISZ KV sportosztály vezetője, KV tag, az ifjúmunkás osztály vezetője volt. 1951. júliusban leváltották, a Ganz Villamossági Gyárban műszerészként helyezkedett el. 1954-ben befejezte az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen folytatott tanulmányait, középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1954 tavaszától 1957. júniusig a Turbó című üzemi lap szerkesztője, újságíró volt. 1956. novemberben belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, munkásőrnek jelentkezett. 1957. júniustól a KISZ KB tagja, budapesti titkár 1965-ig, majd az MSZMP Budapesti Pártbizottsága agitációs és propagandaosztály vezetője; 1969-ben az MSZMP VII. ker. bizottsága első titkárává választották. 1971-től 1974-ig az MSZMP Budapesti Pártbizottság titkára volt, 1974. szeptemberben kinevezték a Magyar Televízió elnökévé. 1975. március 22. és 1985. március 28. között tagja volt az MSZMP Központi Bizottságának. 1963. február 24. és 1975. április 1. között országgyűlési képviselő; előbb a Hazafias Népfront budapesti listáján, majd 1967. március 19-étől Budapest 61. számú, 1971. április 25-én Budapest 24. számú egyéni választókerületében jutott mandátumhoz.